Ne tégy úgy, mintha sajnálnád, hogyha tudod, hogy nem
Tudod, hogy képes vagy elgyengíteni engem itt bent
Elállítod a lélegzetemet…de semmi baj
Mert te vagy az ok, ami még mindig életben tart
Úgy érzem, életem nincsen a szerelmed nélkül
S a felhők fölött az ég csak miattad kékül
Mert mindig, amikor lélegzem, téged szívlak be
Minden szívdobbanást te robbantasz be
Akárhányszor szárnyalni kezdek, elsöpör a szerelem
Belefulladok, ha rád gondolok, megöl az érzelem
Talán egy csavargó voltam, de most már nem
Már ismerem a szabadságot az ölelésedben
Te vagy a levegő, ami percről percre éltet,
Nélküled megfulladnék, ne taszíts a mélybe
Takarj be álmokkal, szőj nekem szivárványt
Álmodj meg engem, mint csillogó királylányt
De ha csak hagyod, hogy percenként éljelek
Beszívjalak, majd kilélegezzelek
Engedd azt, hogy szeresselek, engedd meg, hogy éljek
Mert minden pillanatban megőrülök érted…
