Arról nem volt szó, hogy hiányozni fogsz.
Arról nem volt szó, hogy ez ilyen rossz.
Sohasem szóltál, hogy várnom kell majd,
Sohasem mondtad, hogy velem van baj.
Csak annyit mondj, hogy minden rendben.
Hogy nem tévedtem benned és bennem.
Hogy nem bántottalak, hogy nem haragszol,
Hogy mindez a csend nem is rólam szól.
Tudom, hogy nehéz. Én is ezt érzem.
Tudom, hogy kételyek gyötörnek éppen.
Tudom, hogy nem szabad, tudom, hogy tilos,
De a látványod minden érvből kimos.
Nem szabad, hogy szeresselek.
Nem szabad, hogy hiányozz.
El kellene felejtselek,
Mégis érted kiáltok.
Nem vagy az enyém, miért gyötör hát
Hogy az eljövendőt nem látom át
Nem kellene hiányozz, nem kellene fájjon
Nem is vagy s tán sosem leszel a párom
Facsar és nyomaszt ahogyan érzek
Torkomat nyiszálják a tompa kések
Talán már szeretlek, nem tudom, lehet
Kérlek, csak adj egy kis igenlő jelet