Tűzfelhő gomolyog egyre a torkomban
Sárkányok dühe éled fel a tarkómban
Hallom, hogy nevetsz, hallom, hogy hívod
Tudom, hogy napjaid nem nekem írod
Rebben a szemem, kereslek egyre
Egyetlen jelre várok már, csak egyre
Tudjam, hogy bízol még, tudjam, hogy akarsz
Hogy vele csak a muszáj miatt kaparsz
Hozzád ér, rád nevet, s forrong a dühöm
Féltékeny viharom gyomromba tűröm
Nincs jogom, senki sem, senki sem vagyok
Tőled csak kétkedő pillantást kapok
Csikorog a fogam, mosollyá meredek
Ökölbe szorulva harcossá dermedek
Vasmarok rázza és szorítja a tüdőm
Csendesen kínozva vánszorog az időm
Arcomba vágja, hangjával játssza
Boldogsága csak a pajzsának árnya
Ülök és nézem, hogy övének hisznek
Hogy a mi perceink övéi lesznek
Nincs jogom, nincs jövőm, nincs nekem semmim se
Utolsó mentsváram a szemed elvitte
Dühömben itt hagyva, forrongva, kiöntve
Mérgesen, szomorún, a földre ledöntve
Kiáltva, zokogva, harsogó zajjal
Szikrázó levegőt töltök meg hanggal
Bugyog és morog, feszít és tombol
Köröttem mindent egyszerűvé rombol
Miért vagy gyenge, miért vagy gyáva
Miért nézel rám a távolban állva
Én vagyok minden, a mozgató erő
Színekbe fulladó éjsötét jövő
Érezd az erőmet, rettegd a lelkem
S tudd, hogy e fegyverre miattad leltem
Te vagy a felelős, te vagy a ravasz
Te vagy, ki télbe taszítja a tavaszt
Nem hagyom, nem lehet, nem fog ez menni
Nem tudsz a szememben senkivé lenni
Látod majd azt, amit én látok, látod...
Látod majd, hogy leszek szelíd sárkányod
Szememben arany, hömpölygő tűz
Előre, tovább e dühödt űr űz
Nem leszel az övé. Nem lehetsz, nem.
Egyetlen utad van, itt, pont itt, velem.
Várni, csak várni, hogy elvedd a szemem
Hogy bőrödön érezzem végre a kezem
Egyetlen percet, egyetlen egyet,
S felrobbantom ezt a szívrágó helyet
Nézz rám, lásd meg, ahogy már láttad
Nézz a szemembe, ott laknak az árnyak
Démonok és főnixek, sátán és pár isten
Az egész életed itt van most bennem
Hadd engedjem el, vágtázni akarok
Adj egy jelet, hogy most már hagyhatom
Sikítani, sikítani, ordítva táncolni
Sas elé magamat villámmal láncolni
Elönt, nem bírom, összeroskadok
Annyira erős, annyira fáj
Nyisd ki a szemed, csókolj meg végre
Én...te...mi...várni, gyere már, fáj
